Hotelek, panziók Győrben

A kelták, majd a rómaiak is Arrabonának nevezték, vagyis Rába menti szállásnak. Honfoglaló őseink valószínűleg Győr nemzetségének adták a települést, s innen mai neve.
A magyar honfoglalás után a település, immár Győr néven Szent István király jóvoltából vármegyeszékhellyé lett. Ő alapította a püspökséget a városban. Győr 1271-ben szabad királyi várossá vált, polgárai különböző kiváltságokat kaptak. Vára sok csatát látott, támadták az osztrákok, tatárok, törökök, franciák (ezek itt mind). A győri vár kalandos történetének néhány állomása: Erzsébet királyné - aki Visegrádról ellopatta a koronát - fiával, V. Lászlóval ebben a városban keresett menedéket, s nagyobb összegű kölcsönt vett fel a vár zsoldoskapitányától. Erzsébet meghalt, s a kapitány, hogy pénzhez jusson, háromezer forintért eladta a várat... Később ugyanennyi pénzért visszavette a győri püspök...

1455-ben Hunyadi János tartott itt országgyűlést.

1529-ben pedig Szulejmán szultán csapatai vonultak be Győrbe, amelyet a németek - elmenekülésük előtt - felgyújtottak. Ezért lett Győr törökül Janik Kala, vagyis égett város. 1537-ben újra az osztrákok kezén volt a vár. 1566-ban már újjáépült. 1594 szeptemberében mégis átadták a várat a törököknek. 1598-ban Pálffy Miklós csellel visszafoglalta.

A város a további századokban is töretlenül fejlődött, noha a 16-17. században többször szenvedett tetemes károkat.

A 19. században ipari településsé vált. Győr ma Magyarország legjelentősebb ipari és kulturális központja, emellett iskolavárosnak is számít.

Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, csak Budapest és Sopron előzi meg.

Belvárosi Séta

A Belvárosban lépten nyomon olyan emlékekre bukkanunk, melyeknek történetük van. Persze ez nemcsak egy házé, hanem része a várostörténetnek. Győr legmagasabb pontjáról, a Káptalandombról jövet a Gutenberg téren ötlik szemünkbe a barokk emlékek egyik legjellegzetesebb alkotása, a Frigyszekrény-szobor. A szoborral szemben a város jól ismert, nevezetes háza áll. Valamikori tulajdonosa a Kreszta kereskedőcsalád volt. Ma is ezen a néven emlegetik a győriek. A Kreszta-ház alapjai középkoriak, maga az épület az 1700-as évekből való. Kontytetős oromzat alatti padlásterében és emeletén Kovács Margitnak, a győri születésű, Kossuth-díjas, kitűnő keramikusművésznek az állandó kiállítása tekinthető meg. A másik kép a Széchenyi téren álló vastuskós ház erkélyét mutatja. Az épület valaha a győri bíróké volt; a múlt században jutott Zittritsch Mátyás fűszerkereskedő birtokába, aki a ház sarkán látható hengeres zárt erkély alá - üzletének cégéreként - egy vastuskót állíttatott. Valaha a vándorúton lévő iparoslegények az ilyen vastuskókba vertek ott-jártuk emlékére egy-egy vasszöget. A kora barokk ház pontosan mutatja a gyakori átépítések egy-egy szakaszát. A puritán külsejű épület stílustörténeti érdekesség.
A Belvárosban lépten nyomon olyan emlékekre bukkanunk, melyeknek történetük van. Persze ez nemcsak egy házé, hanem része a várostörténetnek. Győr legmagasabb pontjáról, a Káptalandombról jövet a Gutenberg téren ötlik szemünkbe a barokk emlékek egyik legjellegzetesebb alkotása, a Frigyszekrény-szobor. A szoborral szemben a város jól ismert, nevezetes háza áll. Valamikori tulajdonosa a Kreszta kereskedőcsalád volt. Ma is ezen a néven emlegetik a győriek. A Kreszta-ház alapjai középkoriak, maga az épület az 1700-as évekből való. Kontytetős oromzat alatti padlásterében és emeletén.

A városban bolyongva a nevezetes épületek garmadájával találkozhatunk. Némelyiknek a története olyan színes, hogy regényt is írhatnánk róla.
A Rákóczi utca 6. sz. alatti,a késő reneszánsz jegyeit viselő Magyar Ispita már a XVII. században Széchenyi György győri püspök jóvoltából 30 elaggott polgárnak adott nyugalmas otthont vagy betegségük idején menhelyet. Dísztelen homlokzata, a középrészen kiugró és négy íven nyugvó kis erkélye csak sejteti, miként is nézhetett ki a reneszánsz kori város. Loggiás udvarai közül a nagyobbikban Borsos Miklós díszkútszobra hívja fel magára a figyelmet. A Rákóczi utca 1. számú ház, a régi városháza, már a XVI. században állott. Akkor a székeskáptalan nagyprépostja lakott benne. Ezt követően került a város tulajdonába, és sok viszontagságos hadakozás után a XVIII. században Jungwürth Károly építőmester tervei nyomán nyerte el mai formáját. 1898-ig a város székháza volt, méltón mutatva a barokk város jó módját. A Köztársaság téren álló Ott-ház copf stílusú. Középütt, a ház tengelyében homorú fülkéből nyúlik elő a szép díszítésű vasrácsos erkély. Homlokzatának arányos és harmonikus szépsége miatt a tér egyik ékessége az épület. A közelben két nevezetes klasszicista stílusú épületet is láthatunk.
Az egyik a Kazinczy utcában álló egykori Korona szálló és vendégfogadó. A másik az Alkotmány utcában lévő Napóleon-ház. Tulajdonosa, Bezerédy Ignác alispán a XIX. század elején építtette át. 1809-ben, a város francia megszállása idején Beauharnais herceg, itáliai alkirály szállása volt; egy éjszakát Napóleon is töltött benne a győri csata után. Azóta a győriek egyszerűen csak Napóleon-házként emlegetik.
Mai - a lehetőségekhez képest rekonstruált - homlokzatát 1957-58-ban alakították ki. 1963 óta a Xantus János Múzeum állandó képtára kapott helyet itt.

Káptalandomb

Aki a legősibb város - a Káptalandomb köré települt - életére kíváncsi, sétáját nyilván ott kezdi. A dombra vivő kanyargós utcák és közök maguk is sok érdekességet s látnivalót rejtenek. Ám ha fölülről is megtekinti valaki ezt a környéket, sokkal intimebbnek tűnik számára ez a világ. A tetők változatos vonalai, a kémények sokfélesége, az egymáshoz épült házak elképesztő furcsaságai nemcsak látványként válnak érdekessé. Valamit megidéznek a múltból. A szükségszerűség és a kényszerűség világát, a hatalom és a vele szembekerült kisember kilátástalan küzdelmét.

 Győri vár

A győri vár megmaradt bástyáinak járataiban és a kazamatákban helyezték el a Xantus János Múzeum Régi és újkori Kőtárát, ahol a legrégebbi ásatási leleteket, római mérföld- és sírköveket és a középkor ránk maradt kőemlékeit őrzik. A Széchenyi tér sarkán, a bencés rendház földszintjén található

a Patikamúzeum. A XVII. században, pontosabban 1697-ben létesített gyógyszertárat Széchenyi György püspök közreműködésével a jezsuiták alapították. Évszázadokon át nevezetes patika volt.

Csak a századunkban adták át más célokra az épület földszintjét, és már úgy tűnt, hogy ez a gazdag szépségű belső tér végleg elpusztul. Szerencsére a műemlékvédelem jóvoltából és gondos helyreállításával 1971 -től ismét működő, egyben múzeumi feladatokat is ellátó Széchenyi patikaként ismeretes. Kora barokk mennyezetfreskói, részben korhű berendezése sok-sok látni- és gyönyörködnivalót nyújt a betévedőknek

Székesegyház

A székesegyház román kori állapotáról, nagyságáról kevés bizonyosat tud a kutatás. A különféle támadások, a várost ért természeti csapások miatt a templom is sok kárt szenvedett. Gótikus átépítése a XIV. században kezdődött. Ezt a munkát fejezte be Héderváry János püspök, aki a XV. század elején a templom déli oldalához temetkezési helyének szánt kápolnát építtetett.
A Mohács utáni időszakot követően ismét a székesegyház romlásáról tudósítanak az adatok.
Az egészet betetőzte a város török megszállása. Ekkor szinte teljesen tönkrement a templom. Csak az oszmán hadak távoztával gondolhattak helyrehozatalára.